Települési értéktár: épített értékeink

Fajzatpusztai kastély és angol park

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 1/2016.(II.2.) határozata

A Fajzatpusztai kastély és angol park települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Fajzatpusztai kastély és angol park kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A község nevezetessége - igaz, részben látogatható Fajzatpuszta, melynek birtoklásáért mindig nagy harc folyt. Jelzett turistaút vezet ide.
1328-ból említik először írásos emlékek, attól kezdve, Fayzad, Feysed néven is szerepelt. Az Aba nemzetség után többször gazdát cserélt, a Tarjáni család birtokolta 1592-ig, majd a Lorántffyak révén protestáns kézre került, de Pázmány Péter 1633-ban visszaszerezte és jezsuitákat telepített a mai Fajzat helyére.
1773-ban Almásy Pál lett a tulajdonos, ő emeltetett kastélyt, köré pedig angolparkot telepített. Fajzat déli fekvésű park, közepén dél felé néző, klasszicista stílusú, földszintes kastéllyal.
A kastély mögötti erdőben, mesterséges tó szigetén kis kápolna áll, mely egyúttal a korábbi tulajdonosok családi sírboltja is. A kúriát ölelő park helyi védettségű természetvédelmi terület. A park virágkora az 1900-as évek elejére tehető. Az akkori tulajdonosok családi kapcsolatai révén 1973-ig a francia Jean Perry is tulajdonosa volt a birtoknak. A 12 szobás kúria műemlék jellegű épület. A parkban több különleges fát, növényt találunk. Mivel a terület magántulajdonban van, csak részben látogatható.
Az épületet csodálatos angolpark veszi körül, melyben óriási vadgesztenye-, feketedió-, és nyárfák, valamint csertölgyek és fákká nőtt virginiai borókák találhatók, melyek védetté nyilvánítása ritkaságuk és öregségük miatt feltétlenül indokolt.




Falumúzeum

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 2/2016.(II.2.) határozata

A Falumúzeum települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Falumúzeum kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   2008 októberében a helyi önkormányzattól a Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület igényelte és meg is kapta egy használaton kívül álló régi tanítólakás első hat helységének használati jogát. Ebben az időszakban az épület különlegességét az adta, hogy a létesítmény középső lakásrészében még egy idős tanító néni lakott. 2008 decemberében a Luca-napi rendezvény keretében ünnepélyes keretek között megnyitották a múzeum ajtaját a látogatók előtt. Erre az alkalomra három helységet sikerült rendbe tenni és berendezni az épületben a gyöngyöstarjániak összefogásával és közös akaratával. Ezek a következők:

1.    Előszoba
2.    Konyha
3.    Tiszta Szoba

2009-ben a "Gyöngyöstarjáni Pünkösdölő" rendezvényre újabb két kiállító helyet sikerült megnyitniuk, ahol bemutatásra került:

1. Lukács Gyula műbútorasztalos hagyatéka
2. Idősebb Nagy Károly ásványgyűjteménye

   A rendezvény kezdetére két fiatal, vállalkozó szellemű gyöngyöstarjáni lakos- Pesti Levente és Porkoláb Antal tulipános kemencét épített a Falumúzeum udvarára. Ezen kívül felújításra került az épület homlokzata, mosdó helyisége és kisebb tereprendező munkálatok is elvégzésre kerültek. Jelenleg az épület már

teljes egészében a Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért egyesület használatában áll.

   2008 óta folyamatosan érkeznek hozzájuk felajánlások- bútorok, berendezési tárgyak, használati eszközök, régi fotók, szentképek, dokumentumok, viseletek, szőttesek, textíliák, melyekből egy-egy rendezvény idejére rendszeresen készítenek átmeneti kiállítást. Felújították az épület középső lakásrészét, ahol egyesületi iroda, egy átmeneti kiállításoknak otthont adó szoba, és a Gyöngyöstarjáni Népdalkör relikviáinak és ruhatárának kulturált helyet biztosító helység került kialakításra.
Az udvaron álló garázsban mezőgazdasági kiállítást rendeztek be.

   A közösségek újraélesztésének egyik iskolapéldája Gyöngyöstarján. Az elmúlt hat esztendőben a civil kurázsi megmutatta valódi erejét ezen a 2400 fős mátraaljai településen, ahol magánemberek önkéntes munkával gyarapították jelentősebb anyagi támogatás nélkül a település kulturális infrastruktúráját, Falumúzeumot alakítottak ki és hozzá kapcsolódóan Fészerszínházat építettek. A rendezvények sora adta, hogy kellene egy olyan közösségi tér, ami az időjárási viszontagságoktól megóv, de nem túl zárt. Akkor jutottak arra, hogy legyen a hagyományos fészer jellegét ötvöző, de kicsit azért modern technikákat is magába foglaló, egy kicsit népies, de a mai kornak megfelelő épület, minimális költségvetéssel. 2011 elején határozták el és 2013. május 20-án adták át. Úgy érezték, hogy itt nem csak egy épület épült fel, hanem új kapcsolatok, új ismerősök, új barátok találkoztak. A Fészerszínház egy szezonális jellegű színtér, gyakorlatilag májustól kezdve, őszig lehet használni. Egyik fő rendezvényük az IKSZT munkatársakkal karöltve szervezett, Önkormányzati támogatással megvalósított Múzeumok Éjszakája. Ilyenkor van a tűzugrás, ennek a termékenységi népszokásnak a hagyománya Gyöngyöstarjánban újra szokásba jött. Jönnek a párok, gyerekek, és Szent Iván-éjkor ez a hagyomány most már kihagyhatatlan. A Fészerszínház rendezvényeknek, színházi előadásoknak, családi rendezvényeknek ad azóta is helyet.

  Az épület és annak környezete ( udvara, kertje, színháza) közösségi helyként üzemel, melynek megtartása és fejlesztése minden gyöngyöstarjáni lakosnak elemi érdeke. A benne található régi bútorok, öltözetek már csak itt láthatók. A felnövekvő nemzedék számára megőrzendő, bemutatása kötelező. A Falumúzeum az a hely ahol a múlt és a jelen értékei találkoznak.







Haller pince

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 3/2016.(II.2.) határozata

A Haller pince települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Haller pince kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   Az ősi pincét Haller Sámuel tábornok francia hadifoglyokkal építtette 1736 és 1746 között, nevét építtetőjéről kapta. A pince akkor 192 méter , ma már 540 méter hosszú, Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje . Ezen pince megléte miatt alakulhatott ki itt a 70-es években egy 1000 hektáros, zömmel szövetkezeti tulajdonban lévő szőlőterület borászati központja, mely napjainkban egy háromszintes pincerendszert alkot. Legmélyebben a Haller pince található,
ahol jelenleg két 260 hektoliteres fahordó található. A két hordó az egri Tóth László kádármester munkája, a hordók végén lévő fafaragás pedig Asztalos Joachim alkotása. A pince egyik leglátványosabb része a Bacchus kápolna , amelynek belső csempemozaikját Somogyi István állami díjas festőművész alkotta, a Bacchus szobrot pedig Benei Miklós szobrász készítette. A "francia pince" kupolás előcsarnokában a szőlőfeldolgozást bemutató kiállítás látható.

   A Haller pince fölött található az Adorján pince , mely korábbi borkereskedő tulajdonosáról kapta a nevét. Ezen pinceág mellett és fölött található egy félig földbe süllyesztett bortároló csarnok . Ez a pincekomplexum jelentős értéket képvisel borászati szempontból.




Mindenszentek Római Katolikus Templom

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 7/2016.(II.2.) határozata

A Mindenszentek Római Katolikus Templom települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Mindenszentek Római Katolikus Templom kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   Báró Haller az Árpádok idején épült - és időközben tönkrement - gót stílusú templom helyett barokk stílusban építtetett egy új templomot 1747 és 1753 között.
A falak anyaga a templom mellett található sziklába vájt pincéből került ki. A templom egyhajós, homlokzati, fehér számlapos órával ellátott tornyos, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős keletelt templom. A szentély északi oldalán 2 szintes, kontyolt tetős sekrestye, a déli oldalon földszintes, kontyolt tetős bővítmény látható. A templom értékes freskódíszei a pozsonyi festőművész, Dietrich János Miklós alkotásai. A műemlék jellegű templom különlegességét a díszkivilágítás adja, illetve a templom előtt álló Szentháromság-szobor.





Gyöngyöstarjáni Mindenszentek Római Katolikus Templom törött harangja

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 17/2016.(X.27.) határozata

A Gyöngyöstarjáni Mindenszentek Római Katolikus Templom törött harangjának a települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Gyöngyöstarjáni Mindenszentek Római Katolikus Templom törött harangja kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   A 15. századból származik. A törökök elől a falu határában még ma is meglévő "lógi kútba" rejtették el. Az 1920-as években került elő és ismét "üzembe helyezték", de nem sokáig büszkélkedhetett az érces hangú haraggal a falu, mert 1932-ben megrepedt. A temlomban a szószék alatt van kiállítva, ereklyeként őrzik.
Súlya kb.:100 kg,
Felirata: "Salvator" (Megváltó), " Orex gloria veni cum pácé" ( Ó dicsőség királya jöjj békével)

   Heves megye egyik legrégebbi harangját, az Egri érsekség a múlt században többször el akarta vitetni, hogy a Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumában kiállításra kerüljön, a többi muzeális értékű magyarországi és határon túli harangokkal együtt. Ez mindig meghiúsult, mivel a plébános és a hívek ragaszkodtak hozzá, hogy a templomban maradjon.
A legidősebbek még emlékezhetnek szép, síró, kellemes hangjára, a fiatalabbaknak viszont mostanára már talán feledésbe merült. Sokan főleg a templomba nem járó lakosság, talán nem is tud a falunak eme régi idők utókorra fennmaradt emlékének létezéséről.



Sósirét, Borhy vadászkastély

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 8/2016.(II.2.) határozata

A Sósirét, Borhy vadászkastély települési értéktárba történő felvételéről 

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Sósirét, Borhy vadászkastély kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   Az erdőszélen található e jelentős természetvédelmi érték, melynek ékessége a vadászkastély, amelyet Borhy György udvari főtanácsos és földbirtokos építtetett 1926-ban. A vadászkastélyt övező parkot részben az eredeti tölgyerdő fáinak a meghagyásával, részben különböző egzóta fajok betelepítésével alakították ki. Az épület közelében a francia parkok mintájára sok örökzöldet ültettek és szépen nyírt bukszussövényt neveltek. Távolabb kiritkították az erdőt és angol mintára parkosították. A legidősebb cserek és kocsánytalan tölgyek (kb. 150-200 évesek) közé folyamatosan erdei- és feketefenyőket, virginiai borókát, vérbükköt, valamint számos más örökzöld és lombhullató fa- illetve cserjefajt ültettek. A 4 ha-os park 1978-tól élvez védettséget. Borhy elsősorban tervszerű erdőgazdálkodást honosított meg. Tagolt tömegű, magasföldszintes, tetőtér beépítéses épület, háromszintes pártázatos saroktoronnyal, oromzatokkal, erkéllyel, kőbábos korlátos nagy terasszal. A kastélyhoz nyaktaggal kapcsolódik egy új épületszárny. A főhomlokzat előtt kút: nyolcszög alaprajzú, romanizáló, műkőből öntött káva fölött népies fa kútház. A parkban historizáló kripta: a magasabb sátortetős középrizalithoz kétoldalt alacsonyabb kontyolt tetős tömeg kapcsolódik, a középrizalit mindkét homlokzatán timpanonos kapuzat, a hátsó vaknyílásában másodlagosan elhelyezett kőkereszt korpusszal, 1800 körül. Magasföldszintes, tetőtérbeépítéses, kontyolt tetős, tagolt tömegű villa /ún. kastély/, 3 szintes pártázatos saroktoronnyal, oromzatokkal, erkéllyel, kőbábos korlátos nagy terasszal. A kastélyhoz nyaktaggal kapcsolódik egy új épületszárny.
A főhomlokzat előtt nyolcszög alaprajzú, romanizáló, műkőből öntött káva fölött népies ízű fa kútház.
A parkban historizáló kripta. A magasabb sátortetős középrizalithoz két oldalt alacsonyabb kontyolt tetős tömeg kapcsolódik. A középrizalit mindkét homlokzatán timpanonos kapuzat, a hátsó vaknyílásában másodlagosan elhelyezett 1800 körüli kőkereszt korpusszal.
(Forrás: műemlékem.hu)
Gyöngyöstarján egyik ékköve a Sósi-réti kastély és az azt körülvevő angol park. Mint építészeti, mint természetvédelmi szempontból stratégiai fontosságú. Idegenforgalom, turizmus növelése és fejlesztése fő cél mint az önkormányzat, mint a település lakói számára.

Bővebb információ:
Dr. Szecskő Tamás 06-30/236-3604
Dr. Szecskőné Ozsvárt Krisztina 06-30/969-7848

További fotók >>>>




A Gyöngyöstarjáni I. - II. Világháborús emlékmű

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 19/2016.(X.27.) határozata

A gyöngyöstarjáni I.-II. Világháborús emlékmű települési értéktárba történő felvételéről 

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy az I.-II. Világháborús emlékmű kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

Jelentős közadakozással megsegítve , az Egyházközség tagjai által szervezve , az Önkormányzat pénzügyi erőfeszítésével és szervezésével készült , Király Róbert egri szobrászművész alkotásaként. A carrarai márványból készült áldozati emlékmű 4 oldalán az I. és a II. Világháborúban (elhunyt) elesett gyöngyöstarjániak nevei szerepelnek.
1992. szeptember 2 -án avatták.
Az emlékművön olvashatók azon hősök nevei, akik a két világháborúban hősi halált haltak. Hozzátartozóik rendszeresen virágot visznek az emlékműhöz. A Hősök Napján ( május 29-én) szentmisével egybekötött megemlékezésen vesznek részt a hozzátartozók és a település lakói.



"Képes fa"

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 20/2016.(X.27.) határozata

A gyöngyöstarjáni "Képes fa" települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a "Képes fa" kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A képesfák többsége zarándok- és búcsújáró utak mentén található, pihenőhelyként és imahelyként szolgáltak. A néphagyomány idővel felruházta ezeket csodatévő erővel, vagy csodás eseménnyel, többnyire csodás gyógyulások emlékével (ami leggyakrabban erdészekkel történt, így a képes fákat erdész szakmatörténeti értéknek is tekinthetjük). Gyöngyöstarjánból, a Sósi rét felé haladva találjuk azt a fát amelyre a Szűz Máriát ábrázoló képet akasztották, koszorúk kíséretében.
A korábbi képes fa még megmaradt törött, korhadó bükkfa törzse az "ifjabb" mellett áll. Bizonyára nem véletlen, hogy pont ezen helyre állították elődeink ezt a keresztény emlékhelyet, hiszen a réteket, tanyákat ennél a résznél felváltja a sűrűbb erdős rész.
Innen körülbelül 350m-re találjuk a Sósiréti Borhy kastélyt.


Települési értéktár: természeti értékeink

Köves - domb

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 4/2016.(II.2.) határozata

A Köves-domb települési értéktárba történő felvételéről 

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Köves-domb kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   A település egyik legnagyobb természeti értéke a határában lévő Kövesdomb, ahol hazánkban egyedülálló, európai hírű kőképződményt találunk, amely úgynevezett, pados szalagos jáspis lelőhely. Az alsó rétegekben a zöld, a felső rétegekben a piros dominál.
Földtörténeti szempontból fontos lelőhely, melynek megőrzése természetvédelmi szempontból is prioritást élvez. A dombot védeni kell a haszonszerzésből történő gyűjtők elől. Sajnos egyre többen, zsákokban viszik el az értékes köveket. Félő, hogy visszafordíthatatlan folyamat veszi kezdetét a kövek "ellopásával". Ez Gyöngyöstarján természeti értéke, melyet védeni és óvni szeretne, megőrizve az utókor számára, akár oktató centrumként kiépítve.




Világos hegy

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 9/2016.(II.2.) határozata

A Világos hegy települési értéktárba történő felvételéről 

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Világos hegy kerüljön települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

   A gyöngyöstarjáni nyelvjárásban csak Kopasznak emlegetett, 708 m magas Világos-hegy sok természetjáró szerint a Mátra legszebb hegycsúcsa. A Világos-hegy látható a lábánál fekvő település, Gyöngyöstarján címerében is. Páratlan panoráma tárul elénk dél felé Gyöngyöstarján és az Alföld irányában, majd a hegycsúcsról északi panoráma, a Havas, Káva, Muzsla, Tót-hegyes, Galyatető irányába. A szép kilátásért meg kell "szenvedni", hiszen Gyöngyöstarjánból a hosszan emelkedő zöld ? jelzésen lehet elérni, melynek vége rendkívül meredek. A hegytetőn több száz évvel ezelőtt vár állott, melynek maradványai fákkal, bokrokkal benőve ma is megtalálhatók.
Természetvédelmi és földtani szempontból fontos a hegyen található növényi és állatvilág megőrzése. Gyöngyöstarján történelmében már a kezdetektől jelen van, megtalálható a falu címerében, ill. több szervezet jelképe is.


Mulató domb

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 10/2016.(II.2.) határozata

A Mulató domb települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Mulató domb kerüljön települési értéktárba.Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A faluból kiérve a Fajzatpuszta felé vezető úton a Mulató dombot láthatjuk. Nevét onnan kapta, hogy dédnagyanyáink idejében három napos farsangi bálok színhelye volt. Manapság kedvelt kiránduló hely. A dombtetőről gyönyörű panoráma kilátás nyílik.
90-as években gyöngyöstarjáni fiatalok állítottak fel rajta egy közel 8 méter magas fa keresztet.
Búcsú járó hely volt.
Természetvédelmi szempontból fontos érték. Hozzátartozik Gyöngyöstarján természeti értékeihez. Sajnos a kőbánya miatt a domb megléte veszélybe került, így nem tudhatjuk meddig lesz Gyöngyöstarjánban Mulató domb.


Bacsó - kút

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 12/2016.(X.27.) határozata

A Bacsó-kút települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Bacsó-kút kerüljön
települési értéktárba.
Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

Gyöngyöstarjántól kb. 5km-re, a Világos-hegyre vezető útról könnyen megközelíthető erdei forrás, melynél kialakított tűz rakó hely, fa asztalok és padok várják a kirándulókat és turistákat.
A helyiek kedvelt kiránduló helye, melyhez gyakran ellátogatnak gyerekek, családok, felnőttek. Az erdei túrák fontos megállóhelye, ahol friss vizet véve a turisták továbbindulhatnak útjukon. Fontos természeti érték, melyet az értéktárba való felvétellel is meg kíván őrizni a település.


Vérszilva fasor

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 21/2016.(X.27.) határozata

A gyöngyöstarjáni "Vérszilva fasor" települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a gyöngyöstarjáni "Vérszilva fasor" kerüljön települési értéktárba.Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A tavaszi időszakban, fasor virágzása során a bekötő út egyedi látványt nyújt a településre érkezők számára.
Az 1990-es évek elején ültette az akkori Faluszépítő egyesület.
A ma már a település jelképévé vált fasort védeni, őrizni kell, hiszen a falu egyik ékköve. Fontos a fák gondozása és a kiszáradt fák pótlása.


Települési értéktár: kulturális értékeink

Gyöngyöstarjáni Pávakör

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 6/2016.(II.2.) határozata

A Gyöngyöstarjáni Pávakör települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Gyöngyöstarjáni Pávakör kerüljön települési értéktárba.Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A Gyöngyöstarjáni Pávakör 2002-től működik önállóan. Legfontosabb feladata a palóc népdalkincs, néphagyomány továbbéltetése, megőrzése és színpadra vitele.
A csoport 14 állandó tagot számlál.
A Pávakör vezetője: Nádasdi Lászlóné
A művészeti vezető: Némethné Süveges Zsuzsa

Az utóbbi évek elért eredményei:

  • 2007-ben a Palóc Gála Nemzetközi és Regionális Népzenei Fesztiválminősítési rendszerén belül "Dicséretes fokozatot" ért el a csoport.
  • 2008 júniusában a Ködellik a Mátra Népzenei Fesztivál országos minősítő rendszerében "Arany fokozatot", ugyanez év novemberében a Palóc Gálán a fesztivál "Különdíját" kapta meg a pávakör.
  • 2009 júniusában a Ködellik a Mátra Regionális Népzenei Találkozón a csoport életének a legnagyobb elismerését, a "Fesztivál Nagydíjat" tudhatta megáénak. A megszerzett eredmények folytatásaként meghívást kapott a csoport a XIII. Egri Népzenei Gálára. Ezen a rendezvényen a pávakör szólistája Balogh Edina, aki a hatalmas közönségsiker mellett "Kiváló Minősítést" kapott, dalosaink "Díszoklevelet" és meghívást a másnapi gálakoncertre. A gálahangverseny rangját emelte, hogy az Egri Szent István Rádió felvételt készített a csoportról, amely Egri Népzenei Gála 2009 címmel jelent meg.
  • 2010. Arany Fokozat, Arany Páva díjjal, melyet a csoport is, és Balogh Edina szólóműsorával is elnyert a Ködellik a Mátra Regionális Népzenei Találkozón.

2015. október 4-én a KÓTA fennállásának 45. évfordulója alkalmából Budapesten rendezett koncerten került sor a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége KÓTA-díjának átadására.
A 2004-ben alapított magas rangú szakmai elismerést a KÓTA Elnökségének döntése alapján a kórus- és népzenei élet kiválóságai vehették át.
A díjazottak között vette át elismerését a Gyöngyöstarjáni Pávakör népzenei együttes kategóriában, a zenekultúrában végzett kimagasló munkássága elismeréséül.

A csoport életében nem csak az országos versenyek fontosak, hanem kiemelt jelentőséggel bírnak a helyi és a környékbeli fellépések is.



Gyöngyöstarjáni Lucázás

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottság Települési Értéktár Bizottsága 5/2016.(II.2.) határozata

A Gyöngyöstarjáni Lucázás települési értéktárba történő felvételéről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága Települési Értéktár Bizottsága, úgy döntött, hogy a Gyöngyöstarjáni Lucázás kerüljön települési értéktárba.Megbízza a Bizottság elnökét, hogy a Bizottság határozata alapján a javaslatot írja alá és a települési értéktárba történő felvételéről intézkedjen.

A Gyöngyöstarjáni Lucázás immár a település és a környék kiemelkedő rendezvényévé vált. 2005-ben került megrendezésre először a rendezvény, ahol 12 borász ajánlotta fel borait. A 600 literes üstben a forralt bor mindenkinek ajándék. Ezen a napon hazalátogatnak elszármazott gyöngyöstarjániak, találkoznak régi ismerőseikkel, rokonaikkal. Az együtt töltött közösségi élmény, a programokon való részvétel, a beszélgetések mindenkinek kikapcsolódást nyújtanak. A település civil szervezetei értékasztalokat készítenek helyi specialitásokkal, süteményekkel, forró teával, gyümölcsös punccsal és forralt borral.
A nap folyamán a gyerekek és a felnőttek egyaránt találnak kulturális programot. Bábszínház, kézműves foglalkozás várja a kisebbeket, templomi hangverseny, színpadi programok pedig a felnőtteket szórakoztatja. A helyi borászok 10 éve önzetlenül támogatják boraikkal a rendezvényt, ami méltó példája az összefogás és az együttgondolkodás erejének.
Hagyományok átadása és megőrzése fontos érték. Olyan kulturális érték, amit tovább kell éltetni fiataljaink számára, hogy az eltelt 10 év jó példa legyen előttük az összefogás, az önzetlenség és a tenni akarás szempontjából.

Egyéb látnivalók

    A község határában található a   Lógi-kút   amelyből az 1900-as évek elején egy harangot emeltek ki, melyet a tatárok elől a lakosság süllyesztett a kútba. A harang a templomban, a szószék alatt van kiállítva. Meg kell még említeni történelmi szempontból a   Les-hegyet, melyről a lakosság az Alföld felé kémlelt, hogy jönnek-e a tatárok.

   A Világos-hegy csúcsától 500 m-re csobog a bővizű forrás, a Babik-kút. Tót-hegyes 817 m magas, ahonnan szép időben jól láthatók a Pilis, a Bükk és
a távoli Tátra csúcsai.

   A településtől délnyugati irányban elterülő 20 hektáros Gyöngyöstarjáni-tó közkedvelt horgászó hely a pihenni, kikapcsolódni vágyó horgászok körében. A tavat 1970-ben alakították ki, legnagyobb mélysége kb.3 méter. Jelenlegi tulajdonosa nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tó és környéke esztétikus, pihenőpark-szerű legyen, nyársaló, bográcsozó helyekkel. A tóban álló szigetekre csónakázni, a tó mellett kempingezni is lehet.

További információ:
Hegyi János 06-20/910-4450



A Turmalin - ház , egy nemrég elkészült különleges épület (dombház). Nevét az épület eredeti megálmodójától (Georgine Michaela Kares) kapta. Azért építették, hogy helyet adjanak minden olyan kezdeményezésnek, ami segíti az embereket abban, hogy önálló és szabad gondolkodással közelebb jussanak a magasabb (szellemi) világok megismeréséhez, és a fenntartható fejlődés megvalósításához. Szeretnének olyan emberi közössége(ke)t megteremteni, amelyben megvalósul a szabadság (szellemi terület), az egyenlőség (jogi és szociális terület), és a testvériség (gazdasági terület) hármas ideálja.

TURMALIN = "Krisztus vére kő" Alig több mint 2000 éves kőzet. A föld életerejéből keletkezett akkor, amikor a keresztre feszített Jézus Krisztus első vércseppje a talajra hullott. Különlegességét az adja, hogy mindenféle színben megtalálható. Olyan, mintha folyamatosan változna, akár a növények.

A dombházról általában A dombházak egy több száz éves hagyományt tovább folytató, környezettudatos bioorganikus építészeti irányzat alkotásai.
Ezek a félig földbe süllyesztett, boltozatos épületek, természet közeli anyagokból (kő, vályog, égetett agyagtégla, stb.), természetbarát technológiával készülnek. Ennek köszönhetően lágyan belesimulnak a környezetükbe. Kellemes hangulatukhoz hozzájárul a napfény becsalogatása az épület minden részébe (nagyméretű hőszigetelt ablakok, üveg felülvilágítók). A kívülről felfuttatott növényzet (fűtető) tisztítja a levegőt, kiváló hőszigetelést biztosít, és javítja az épület klímáját is.
Használatuk takarékos, alapvetően a megújuló energiaforrásokra (nap, szél, stb.) támaszkodnak, a keletkező hulladékok mennyisége minimális, az is zárt körfolyamatokban történik.

A megszokott modern angol WC-k helyett vízöblítés nélküli komposzt-toalettet ("Clivius Multrum") használnak, amelynek köszönhetően egyrészt jóval kevesebb vizet fogyasztanak, másrészt az "elszállítandó" bűzös és egészségre káros (fertőző) híg fekáliamassza helyett (megfelelő idő eltelte után) gyakorlatilag szagtalan, erdei föld állagú, a kertben jól hasznosítható komposztot kapnak. A házból kikerülő szennyvíz nádgyökérzónás technológiával kerül megtisztításra, amelynek eredményeképp a tisztított szennyvíz a telek hátsó sarkában lévő, nagy nedvesség igényű fűzfabokrokat (energia ültetvény) táplálja. A föld feletti házrész eső elleni védelmét hagyományosan nádtető biztosítja. A használati meleg vizet korszerű napkollektoros rendszer állítja elő. A ház fűtéséhez szükséges hőt egy csodaszép, speciális kialakítású, két tűzterű, fatüzelésű tömegkályha szolgáltatja. Ez a többfunkciós hőtermelő monstrum nemcsak a környezetét fűti, hanem a radiátorokban lévő vizet, és a nagyterem padlócsatornáiban lévő levegőt is melegíti. A kb. 100m2 területű "kristályterem" megvilágítására közel 80 db, rendkívül energiatakarékos (3 W/db) LED lámpa került felszerelésre. A külső- és belső nyílászárók, ill. a bútorok (pl. dézsakád) is mind egyedileg, fából készültek. Szeretettel várnak mindenkit, akinek megtetszett a dombház, és szeretne benne valamilyen programot szervezni. Alapvetően a szellemiségüket elfogadó, azzal szimpatizáló közösségek (Waldorf iskolák, baráti társaságok, családok) jelentkezését várják. Lehetőség van különböző táborok (pl. euritmia, néptánc), kulturális előadások (zene, tánc, színház, kiállítás) és egyéb rendezvények (esküvők, bankettek, találkozók) lebonyolítására is.

Bővebb információ:
Cím: 3036 Gyöngyöstarján, Kaloda dűlő 1.
Telefon: Tari Henriette 06-20/456-2989
Tari Attila 06-20/915-7928
E-mail: info@turmalin-haz.hu
Weboldal: http://www.turmalinhaz.hu



 
lap tetejére

Minden jog fenntartva. Gyöngyöstarján honlapja. 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3.
Telefon: 37/ 372 - 025 • Fax: 37/ 372 - 018 • E-mail: hivatal@gyongyostarjan.hu