SÓSI-RÉT

   Gyöngyöstarjántól 3 km-re fekszik Sósi-rét, mely igen közkedvelt kirándulóhely.
Az erdőszélen található e jelentős természetvédelmi érték, melynek ékessége az 1926-ban épült vadászkastély.

 

   Az egykori Borhy Miklós báró tulajdonában lévő kastély régebben az akkori KPM (Közlekedési és Postaügyi Minisztérium) ma oktatóházként, illetve szállodaként működik. Tulajdonképpen a kastély jelenlegi ismertsége, népszerűsége ideális, hiszen elmondható, hogy az év minden részében teltház van. A jelenlegi 50 férőhelyes szállót nem lehet tovább terhelni.
 
FAJZATPUSZTA
   Fajzatpuszta 4 km-re található Gyöngyöstarjántól, amely aszfaltozott úton közelíthető meg. A faluból kiérve a Mulató dombot láthatjuk. Nevét onnan kapta, hogy dédnagymamáink idejében három napos farsangi bálok színhelye volt. A völgybe tekintvén két elhagyatott gémeskút látható. Az egyik a falu felső részének vízellátását biztosította, míg a másik az állatok itatására szolgált az 1970-es évekig. Közeledvén a fajzatpusztai kúriához, gyümölcsösök és szőlőültetvények teszik változatossá az idelátogatók útját. Hazánkban az 1970-es évek óta felgyorsult a természeti értékek számbavétele, és védelem alá helyezése. Az utóbbi években alakultak ki a nemzeti parkok, és a tájvédelmi körzetek. Az országos jelentőségű természeti értékek mellett helyileg igen fontos a fajzatpusztai kúria, amely klasszicista stílusban épült.

 
 
   A XVI. században a Lorántffy család tulajdonába került, majd a gyöngyösi reformátusok, később pedig a gyöngyösi jezsuiták majorsága lett. Története az Almásy és Forgách családokon át vezetett utolsó tulajdonosához, a francia származású Jean Perry-hez. Almásy Pál idejében épült a kápolna, a kúria mögötti egykori fürdőház helyén. A kápolnában családi kriptát alakítottak ki. Ma az 1800-as években élt Ashbash lovag család kilenc sírköve látható a kápolnában. A gyöngyöstarjáni önkormányzati hivatal is támogatta a kápolna renoválását, s a megmaradt pénzt a falu központjában található római katolikus templom restaurálására fordították. A kúria és a park magántulajdonban van, így történelmi értékeit gazdái óvják és őrzik. A 12 szobából álló épület berendezéseinek többsége a XIX. századból való. A festői szépségű kúriában az 1980-as években forgatták a Vadon című filmet, melynek során szinte minden bútordarabot megmozgattak. A kastélyban lakó tulajdonos elmondása alapján a berendezés ma eredeti állapotában található. Az épületet csodálatos angolpark veszi körül, melyben óriási vadgesztenye-, feketedió-, és nyárfák, valamint csertölgyek és fákká nőtt virginiai borókák találhatók, melyek védetté nyilvánítása ritkaságuk és öregségük miatt feltétlenül indokolt.
 
   A kastély közelében található egy 26 férőhelyes vendégház, amelyben különféle rendezvényeket szoktak lebonyolítani.
A ház alatt mintegy 70 m hosszúságú, kitűnő klímájú borospince ad helyet a szívesen borozgató idelátogatóknak.
Ősszel a vendégház a vadásztársaságok paradicsoma, míg nyáron táborozó diákoknak nyújt szállást.
 
MÁTRALJAI BORÚT
A Mátraaljai Borvidék települései:

Abasár, Markaz, Domoszló, Kisnána, Detk, Visonta, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Szűcsi, Rózsaszentmárton, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos és Gyöngyös.

A települések határában megközelítőleg hétezer hektáron termesztenek szőlőt, elsősorban fehér fajtákat.

 
   "A kis térség számtalan látnivalóval túralehetőséggel szolgál a bakancsos turisták, a kerékpárosok vagy gépkocsival érkezők számára. A látogatóknak érdemes és élvezetes a borturizmus lehetőségeit kipróbálni, hisz egyre több termelő saját pincével, feldolgozóval kiváló borokat készít. Mind a 15 településen több olyan gazda is található, aki szívesen fogad vendégeket, bemutatja gazdaságát, borait. A Mátraaljai Borút Egyesület abból a célból alakult 1998-ban, hogy összefogja ezeket a termelőket, településeket. A turistákat a bor jegyében komplex programokkal várják. Az egész borvidéken áthúzódó borút és a szőlő-, valamint borkultúrával kapcsolatos ismeretek bővítése mellett összekapcsolódik a klasszikus turistaprogramokkal, tájjellegű gasztronómiai élvezetekkel, történelmi nevezetességek megtekintésével."
 
HALLER PINCE
   Továbbhaladván a falu szívébe, a templomra és a mögötte húzódó borpincére érdemes fölfigyelni. A falu gazdálkodásának alapját régóta a szőlőművelés és a bortermelés adja. A település borászata ma is híres. A község a mátraaljai szőlővidékhez tartozik. Az ősi pincét Haller Sámuel tábornok francia hadifoglyokkal építtette 1736 és 1746 között. A pince akkor 192 méter, ma már 540 méter hosszú, Közép-Európa leghosszabb egyenes ágú pincéje. Ezen pince megléte miatt alakulhatott ki itt a 70-es években egy 1000 hektáros, zömmel szövetkezeti tulajdonban lévő szőlőterület borászati központja, mely napjainkban egy háromszintes pincerendszert alkot.
   Legmélyebben a Haller pince található, ahol jelenleg 170 darab 60-100 hektoliteres fahordó áll, de van két különlegesség, melyek 260 hektoliteresek. A két hordó az egri Tóth László kádármester munkája, a hordók végén lévő fafaragás pedig Asztalos Joachim alkotása. A pince egyik leglátványosabb része a Bacchus kápolna, amelynek belső csempemozaikját Somogyi István állami díjas festőművész alkotta, a Bacchus szobrot pedig Benei Miklós szobrász készítette. A "francia pince" kupolás előcsarnokában a szőlőfeldolgozást bemutató állandó kiállítás látható. A Haller pince fölött található az Adorján pince, mely korábbi borkereskedő tulajdonosáról kapta a nevét. Ezen pinceág mellett és fölött található egy félig földbe süllyesztett bortároló csarnok. Ez a pincekomplexum jelentős értéket képvisel borászati szempontból.
 
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
   Báró Haller az Árpádok idején épült - és időközben tönkrement - gót stílusú templom helyett barokk stílusban építtetett egy új templomot 1747 és 1753 között. A falak anyaga a templom mellett található sziklába vájt pincéből került ki. A templom értékes freskódíszei a pozsonyi festőművész, Dietrich János Miklós alkotásai, melyek renoválására egy évvel ezelőtt került sor, többnyire a helyi lakosok és az önkormányzat támogatásával, az állami támogatás mellett. A műemlék jellegű templom különlegességét a díszkivilágítás adja, illetve a templom előtt álló Szentháromság-szobor.
< lap tetejére >